Napozz okosan! Tények és tévhitek a napozásról

Rinyu Piroska

A napfény fokozza vitalitásunkat, és feldobja a hangulatunkat is. Számos olyan mítosz él azonban még ma is, aminek egy kicsit érdemes utánagondolni, hiszen csak akkor élvezhetjük igazán felhőtlenül a napsütés energizáló hatását, ha egyaránt tisztában vagyunk a napsütés pozitív és negatív hatásaival is.


Fotó:Europress

1. mítosz: A szoláriumozás a legjobb módja, hogy felkészítsük bőrünket a napozásra.

A szoláriumozás során főképpen UVA sugárzásnak tesszük ki bőrünket. A bőr saját védelmi mechanizmusa viszont – a szaruréteg megvastagodása és a fokozott melanin termelés – elsősorban az UVB sugárzás hatására indul be. UVA sugárzás hatására ugyan kialakul egy sötétebb bőrtónus, de ez sokkal rövidebb ideig marad meg. AZ UVA sugarak mélyen behatolnak a bőr kötőszövetébe, és ez olyan krónikus fényártalmat okozhat, mint amilyen a korai bőröregedés is, de növeli a napallergiás betegségek kialakulásának esélyét is.
Éppen ezért sokkal egészségesebb, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá bőrünket a napsugárzáshoz.

2. mítosz: Azoknak, akiknek szépen lebarnult a bőre, már nem kell használniuk napozókrémet, hiszen a bőr saját védelme éppen elegendő oltalmat ad az UV sugarakkal szemben.

A lebarnult bőr természetes védelmet nyújt a napsugarakkal szemben, de csak viszonylag kis mértékben. Körülbelül annyit, mint amennyit egy 4-es, vagy 6-os faktorszámú napozókészítmény. Éppen ezért, egy bizonyos fokú barnaság elérését követően már lehet valamivel alacsonyabb faktorszámú terméket használni, de a napozókrémek teljes elhagyása egyáltalán nem ajánlott. Az érzékeny bőrűeknek pedig érdemes egész nyáron magas (minimum FF30-as) faktorszámú termékekkel védeni bőrüket.

3. mítosz: A ruházat 100% védelmet nyújt a napsugarakkal szemben.

Ez legfőképpen attól függ, milyen anyagból készült a ruha. A pamut anyagok nem biztosítanak olyan erős védelmet, mint például a speciális high-tech szövetek. Azt is érdemes tudni, hogy a világos színű ruházat több UV sugarat enged át, mint a sötétebb. Egy száraz pamut póló például 8 - 12 faktorszámnak megfelelő védelmet képes biztosítani, színtől, és szövéssűrűségtől függően. Ugyanez a pamut póló vizesen már csak 2 faktoros védelmet biztosít, tehát gyakorlatilag akadály nélkül átjutnak rajta a nap káros sugarai.

4. mítosz: Nem barnulunk le, ha magas faktorszámú napozóterméket használunk.

De igen, csak egy kicsit hosszabb ideig tart. A magas faktorszámú krémek megvédenek a leégéstől, ráadásul az így, fokozatosan megszerzett barnaság tovább is tart!

5. mítosz: Az árnyékban, vagy borult, felhős idő esetén nem szükséges napozókrémet használni.

Gyakran alábecsüljük az UV sugárzás mértékét, ha árnyékban vagyunk, vagy éppen borús az idő. A homok, az épületek, vagy a vízfelület a napsugárzás 85%-át is visszaverhetik. Még a napernyők, vagy a felhők sem képesek teljes védelmet nyújtani a napsugárzással szemben, ezért fontos, hogy még akkor is használjunk valamilyen napvédő terméket, ha csak az árnyékban ülve olvasgatunk.

6. mítosz: Tejföllel, vagy joghurttal csillapíthatóak a leégés kellemetlen tünetei.

Éppen ellenkezőleg! Ha orvosi szemszögből nézzük, a napégés a bőr egyfajta gyulladása, melyet az UV sugárzás idéz elő. A tejfölben, vagy joghurtban található baktériumkultúra még ronthat is a bőr állapotán. Napozás után egyébként is érdemes kiemelten odafigyelni a bőrápolásra, hiszen az UV sugárzás komoly stresszt jelent bőrünk számára. A legjobb, ha nyugtatjuk, hűtjük és hidratáljuk az érintett bőrfelületet, hogy mihamarabb regenerálódjon. Erre vannak a speciális napozás utáni készítmények, melyek azonnal nyugtatják a felhevült bőrt.