Íme a döbbenetes válaszok 12 gyakran feltett kérdésre

SZÉPSÉGHIBA-HATÁS

Miért tesznek vonzóvá hibáid?

A szinte sosem hibázó, majdhogynem makulátlanul tökéletes embereknek sokkal nehezebb dolguk van az életben, mint esendő társaiknak – igazán csak akkor kedvelik őket, ha végre ők is elkövetnek egy-egy baklövést. Elliont Aronson amerikai pszichológus kutatása alátámasztja ezt a jelenséget. Aronson olyan hangfelvételeket játszott le a kutatásban résztvevőknek, melyen különböző emberek kvízkérdésekre adott válaszait hallhatták. A csoport számára egyértelműen az a játékos volt szimpatikus, aki egész idő alatt idegesen kavargatta a kávéját a válaszadás során és hébe-hóba elrontott egy-egy választ. Aronson „bakihatásnak” nevezte el a jelenséget, és bebizonyította, hogy a szép, illetve sikeres emberek vonzereje is jelentősen megnő, ha valamiben tévednek vagy apró hibát ejtenek. Tehát: ne aggódj, ha valami nem pontosan úgy sikerül, ahogy akarod – ettől csak szimpatikusabbá válsz mások számára!

RÓMEÓ ÉS JÚLIA-HATÁS

Miért irigyeljük folyton mások boldogságát?

Talán számodra is ismerős érzés: egészen addig tökéletesen boldoggá tesz a párkapcsolatod, amíg meg nem ismered a barátnőd új pasiját – aki tíz centivel magasabb, vagy éppen sokkal többször nevetteti meg a partnerét, mint a te kedvesed. Előfordul, hogy titokban azt kívánod, bárcsak elcserélhetnéd saját pároddal legalább egy napra. Szégyenteljes gondolat, de emberi dolog! Ha tudatosul benned ez az érzés, gyakran az is elegendő, hogy elmúljon. Tudományosan bizonyított tény, hogy mindig épp arra vágyunk, ami nem lehet a miénk – és annál jobban akarjuk, minél nehezebben elérhető. Rómeó és Júlia története is attól drámai, mert a szerelmesek képesek voltak öngyilkosságot elkövetni a boldogság nevében. Az úgynevezett „hard to get”-jelenséget, azaz a „nehezen elérhető” utáni sóvárgást sok szerelmes ismeri: például minél jobban ellenzik a szülők a párválasztást, annál jobban ragaszkodnak a felek egymáshoz. Mottójuk: „Ketten a világ ellen!”

MICHELANGELO-HATÁS

Miért látjuk tökéletesnek a párunkat?

„Szerelmem lenyűgözően okos és vicces” – jegyzi meg századjára fülig szerelmes barátnőd. Arra gondolsz, jobb lenne levenni róla a rózsaszín szemüveget? Valószínűleg rosszul tennéd! Amerikai pszichológusok kutatásaiból kiderül, hogy az emberek sokszor olyan tulajdonságokkal ruházzák fel partnerüket, melyek mélyen az illetőben rejlenek, környezetük azonban nem veszi észre őket – párjuk segítségével azonban felszínre kerülhetnek. Ilyenkor beszélünk úgynevezett Michelangelo-hatásról, hiszen a híres mesterhez hasonlóan képzeletünk segítségével szebbé varázsolunk valamit vagy valakit – adott esetben a kedvesünket. Az ilyesmi persze nem tudatosan történik, pl. nyilvános szereplés előtt megerősítjük párunkat abban, hogy ügyes lesz, és ez magabiztosabbá teszi őt. Extra öröm: aki képes kihozni partneréből a legjobbat, szorosabbra fűzi a szerelmüket is. Tehát végre van komoly okod reménykedni abban, hogy a sörhasú brummogós medvét előnyére változtathatod – ráadásul még jót is teszel vele a kapcsolatodnak!

COOLIDGE-HATÁS

Miért csalfák a férfiak?

A biológusok az 1950-es évek elején figyeltek fel arra, hogy a hímnemű állatok nem igazán szeretnek huzamosabb ideig ugyanazzal a nősténnyel párosodni. A jelenséget az egykori amerikai elnőkről, Calvin Coolidge-ról (1872-1933) nevezték el, aki egy elhíresült történet szerint egy alkalommal feleségével látogatott el egy csirkefarmra. Az említett farmon érdekes módon csak egyetlen kakas volt, de az akár egyetlen nap tizenkétszer is sikeresen megkergette a tyúkokat. Amikor ezt Coolidge asszony meghallotta, arra kérte a farm tulajdonságát: „Mesélje el ezt a férjemnek is!” A történet hallatán az elnök csak annyit kérdezett, hogy ez a kakas mindig ugyanazzal a tyúkkal akar-e együtt lenni. A gazda bevallotta, hogy minden alkalommal másik tyúk a kiválasztott, mire Coolidge így reagált: „Mesélje el ezt a feleségemnek is!” Mi a történet tanulsága? A pasik libidója jelentősen megnő, ha partnert cserélnek – pontosabban az agy vágyközpontja serkenti a dopamin nevű boldogsághormon termelését a szervezetükben. Bebizonyított tény: a dopaminszint drasztikusan csökken, ha a férfi hosszú ideje ugyanazzal a nővel él szexuális életet.

HOROG-HATÁS

Miért trükköznek a kereskedők

Biztosan te is vettél már olyasmit, melyet utólag túlságosan drágának találtál. Valószínűleg azért fordulhatott elő, mert az eladó először a drágább és talán jobb árut mutatta meg – és csak ezután vette elő az olcsóbb változatot. Okos stratégia: addigra már elkötelezted magad a jobb és drágább áru mellett! Egy termék értékének becsléséhez az agyunknak mindig valamilyen viszonyítási értékre van szüksége. Amerikai pszichológusok szerint ezen kívül a számok is befolyásolják a döntéseinket, pl. minél magasabb számmal jelölnek valamit, annál jobban vágyunk rá. Az említett kutatók szerint a „Studio 97” elnevezésű szórakozóhelyen ugyanazok a vendégek átlagosan nyolc dollárral többet fizettek, mint a „Studio 17” étteremben. A stratégia a takarékoskodásnál is beválik: ha a következő fizetésed 49 százalékát félreteszed, gyakorlatilag olyan, mintha 49 százalékos nyereséget könyvelnél el.

VISSZAPILLANTÓ-HATÁS

Amikor egy ehhez hasonló mondat elhagyja a barátnőd száját – akivel épp szakított a pasija -, ne ellenkezz, mert csak önvédelemből mond ilyesmiket. Az ilyen kijelentések segítenek abban, hogy a jövőben jobb döntéseket hozzunk. Meglehet, hogy a barátnőd az előző héten még a „nagy szerelemként” emlegette a pasit, de mára ez már elvesztette aktualitását. Ezt a jelenséget „visszapillantó-hibának” nevezik: az emberek rosszul vagy egyáltalán nem emlékeznek korábbi kijelentéseikre, az agyuk képes elnyomni korábbi kijelentéseiket egészen addig, amíg az adott dolog ténylegesen meg nem történik újra. A fent említett példánál maradva: a barátnődnek nincsenek memóriazavarai, egyszerűen meg van győződve arról, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogyan. Szokványos klasszikus önámítás – a fejlődés és a „túlélés” szempontjából azonban kifejezetten hasznos!

--pagebreak--

ANDORRA-HATÁS

Miért fecsegnek folyton a nők és miért nem figyelnek oda soha a férfiak?

Mindez csak közhely, mondhatnád legyintve, épp olyan rossz beidegződés, mint hogy a nők nem képesek parkolni. Való igaz, de azért van benne valami: bizonyított tény, hogy sokszor a közhelyeknek megfelelően viselkedünk. Max Frisch Andorra című regényét alapul véve Andorra-hatásnak nevezik az említett jelenséget (a könyvben a főszereplőt egészen addig gyanúsítják mindenféle rosszal, míg ténylegesen gonosszá nem válik). Ennél a jelenségnél ténylegesen önbeteljesítő jóslatról van, illetve lehet szó: az emberek ugyanis sokszor úgy viselkednek, ahogyan állítják róluk, anélkül hogy korábban bármi erre utaló okuk lett volna. A Michigani Egyetem pszichológusai matematikai tesztekkel igazolták mindezt: kiválasztották a legjobb férfi és női matematika szakos hallgatókat. A társaság egyik felének kihangsúlyozták, hogy a nők ugyanolyan jók matematikából, mint a férfiak. A többieknek azonban azt állították, hogy a nők többnyire rosszabb teljesítményt nyújtanak. Eredmény: az első csoportba tartozó nők ugyanolyan jól teljesítettek a teszten, mint a férfiak, a második csoport nőtagjai azonban alaposan leszerepeltek. Ha tehát kedvesed legközelebb is szokás szerint megjegyzi: „Folyton csak fecsegsz”, dörgöld az orra alá a következő mondatod: „Csak azért fecsegek folyton, mert soha nem figyelsz rám!”

CLOONEY-HATÁS

Miért növelik a sztárok a dolgok vonzerejét?

A Clooney-hatás megértéséhez nem árt felidézni a 2002-es évet, amikor a hollywoodi sztár a Comói-tó partjánál fekvő Laglio nevű településen vásárolt magának egy csodálatos villát – és szinte egyik napról a másikra felértékelődött az olasz ingatlanok ára, ráadásul a sokszorosára. A két alkalommal is a világ legszexisebb a férfijánál választott George Clooney esetében a következő lehet a magyarázat: ha egy őrülten szexis férfi költözik a Comói-tó partjára, akkor biztosan őrülten szexis helyről van szó! Bizonyított tény, hogy a hír felröppenése után rengeteg nő kezdte arról győzködni a férjét, hogy George szomszédságában vásároljanak nyaralót – amit természetesen teljes mértékben mi is megértünk. Azt azonban már kevésbé értjük, hogy miért nem hallottunk mind ez idáig Pitt-hatásról, holott Brad Pitt is akkoriban vásárolt magának rezidenciát az olasz tó partján. Lehet, hogy csupán az az oka, hogy nem sokkal azelőtt Clooney játszotta el az Ocean’s 11 című film főszerepét, amelyben Brad Pittnek csak egy mellékszerep jutott?

PRÓTEUSZ-HATÁS

Miért befolyásolja megítélésünket a közösségi hálón való viselkedésünk?

Sokat elárul rólunk, ha megnézzük, mire nyomunk „tetszik” gombot a Facebookon. A weben megjelenő adatlapunk és az önmagunkról feltett képek is igen beszédesek. Igyekszünk szebbnek, karcsúbbnak és sportosabbnak feltüntetni magunkat az interneten, mint amilyenek a valóságban vagyunk. Amerikai szociológusok nemrégiben rámutattak arra, hogy virtuális alteregónk nemcsak embertársaink véleményét befolyásolja, hanem saját viselkedésünket és pszichénket is. Ha pl. rejtegeted magad a fotókon, csak homályos képeket raksz fel, akkor az életben is kevesebb lesz az önbizalmad. A jelenség névadója Próteusz, görög isten, aki bármilyen alakot fel tud venni. Ha kedve tartja, oroszlán vagy épp szárnyaló sas. A Próteusz-hatás önbeteljesítő jóslat, olyanná válunk, amilyennek látjuk magunkat. Akár jó, akár rossz tulajdonságokkal ruházzuk fel személyiségünket.

HATÁROZOTLANSÁGI-HATÁS

Miért esik olyan nehezünkre döntéseket hozni?

Megvegyem a méregdrága és szexi cipőt, vagy inkább az olcsóbb, ám kényelmesebb fazont válasszam? Szakítsak a barátommal, vagy adjak még magunknak egy újabb esélyt? Folytan vacillálunk – és csak nehezen tudunk vagy akarunk dönteni bizonyos kérdésekben. „A fő, hogy minden maradjon a régiben” típusú gondolkodást a tudósok „döntési bénulásnak” nevezik. Számtalan kísérlet támasztja alá, hogy döntéshelyzetben sokkal többet nyom a latba, mit veszíthetünk, mint az, hogy mit nyerhetünk vele – többnyire ezért nem merünk változtatni életünkön. Ezért fordulhat elő, hogy nem költözünk ki a költséges, ám megszokott lakásból, vagy olyan munkát végzünk, mely valójában már régóta agyunkra megy, holott sokkal jobb lenne a tettek mezejére lépni és módosítani. Sokkal boldogabbak azok, akik képesek meghozni életük fontos döntéseit, nem félnek a kudarctól sem, és mindig előretekintenek. Természetesen mindenkinek magának kell eldöntenie, mi a jó számára!

A DENOMINÁCIÓS HATÁS

Miért folyik ki a pénz a kezünk közül?

Gyakran előfordul veled is, hogy a vártnál hamarabb elköltöd a pénzed? Van számodra egy jó tippünk: ügyelj arra, hogy mindig több papírpénz lapuljon a tárcádban, mint amennyi apró. A vastag buksza becsapja érzékszerveidet. Világszerte elvégzett kutatások igazolják, hogy ugyanaz az összeg sokkal hamarabb elfogy, ha aprópénzben van, mint ha papírban. Kutatók állítása szerint az emberek a papírpénzből nagyobb beruházásokat terveznek, és nem adják ki szívesen a kezük közül. Bár értéket tekintve egy papírezres és tíz fémszázas ugyanannyit ér, máshogy értékeljük. Vigyázat: ha a bárpultos az ezresből kizárólag fémpénzben ad vissza, akkor vagy több borravalóra számít, vagy abban reménykedik, hogy rendelsz még néhány italt nála!

FRAMING-HATÁS

Miért könyvelünk el valamit nyereségnek vagy veszteségnek?

Az pszichológiai szaknyelv „framing” – jelenségnek hívja (jelentése: bekeretezés, burkolás), ha egy adott dolgot úgy fogalmazunk meg, hogy az a hallgatóban nekünk kedvező érzést váltson ki. Az emberi agy egy nagyobb számot mindig nyereségként azonosít, azaz pozitívan értékel, míg a kisebb értéket veszteségként könyveli el. Példa: a 85 százalékos kakaótartalmú csokoládét nagyobb valószínűséggel vesszük meg, mintha az van ráírva, hogy 15 százalék cukrot tartalmaz. Jóllehet a lényeg ugyanaz, a megfogalmazás mégis manipulálja gondolatainkat – és ezt ki is használják a kereskedők: szívesebben veszünk meg valamit, ha 5000 Ft-ról 3500 Ft-ra van leértékelve, mintha rögtön 3500 Ft-ért árulnák.

Könyvtipp

Mindennapi játszmáink Az emberi kapcsolatok pszichológiája (Jaffa Kiadó, 1990 Ft). Miért követjük el ugyanazokat a hibákat újra meg újra? Neves magyar pszichológusok keresik a választ és a megoldást erre a kérdésre.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!