3 férfi beszél arról, mi a véleménye a közös kasszáról

Gyula (31)

"Hosszú évekig éltem egyedül. Lányok jöttek-mentek, egyikük sem maradt sokáig. Addig kerültem az összeköltözést, amíg rá nem találtam az igazira. Egy éve élünk együtt. A változást úgy tudnám leírni, mint amikor a Jóbarátokban Joey egy lánnyal lakott. Joey nem értette mi történt a törölközőjével – pedig csak tiszta és száraz volt, ráadásul nem fürdőszoba közepén hevert. Szigorúan érzelemmentes, az életstílusom és anyagi szempontok alapján hasonlítom össze a két helyzetet. Amíg egyedül éltem, csak akkor raktam rendet, ha jött hozzám valaki. Rengeteget rendeltem kaját, ami kész pénznyelő, drágán vettem a ruháimat és az élelmiszereteket, mert nagyobb, olcsóbb központokba nem mentem el, legfeljebb a sarokig a legközelebbi üzletekbe. Mióta együtt élünk könnyebb kifizetni a számlákat, ráadásul időben fizetünk, így nem kapcsolják ki a villanyt, vagy a netet, amire azért bőven volt példa korábban. Otthon főzünk olcsón, jobb ruhákat veszek, mert drágám kinézi nekem a cuccokat, majd elvezet a jó helyekre. Mindig rend van és tisztaság – ebben én is segítek. No igen, ha valami hülyeségre akarom költeni a pénzem, például egy új videojátékra, akkor engedélyt kell kérnem a felügyelőmtől. De ez csekély kellemetlenség. Azt hiszem a férfiak genetikailag képtelen az otthon működéséről gondoskodni.

Pál (35)

"Élettársi kapcsolatban élünk. Van közös kasszánk, amelyből a szükséges kiadásokat fizetjük: számlák, autó javítása, közös nyaralások, új tévé... és még folytathatnám. Az élet többi területén külön utakon járunk. Mindketten megdolgozunk azért, amink van, nem tartozunk senki felé elszámolással. Ez nem bizalmatlanság, de ha autót akarok venni, amellyel csak én fogok járni, abba neki nincs semmi beleszólása, ahogy engem sem érdekel, miből vette az új csizmáját, ruháját, hol ebédel napközben. Ez a rendszer nálunk már három éve működik. Igaz, talán azért is találtuk meg a közös hangot a külön utak tekintetében, mert mindketten túl vagyunk már egy váláson."

Balázs (28)

"Közös kassza! Rémálom az Akác utcába – ugyanis ott lakunk a párommal. Két kemény évünkbe telt, mire kidolgoztuk a a havi költségvetésünket, és a páros, illetve a magán finanszírozási rendszerünket. Az ország éves költségvetésének összeállítása pihenés ahhoz a küzdelemhez képset, amit mi levágtuk egymással. Az első fél év azzal telt, hogy kiderítsük, hó vége előtt miért fogy el pénzünk. A második félévben takarékoskodtunk, viszont nem éreztük jól magunkat, sőt, kezdtük megutálni a másikat a lemondások miatt. Végül úgy döntöttünk, a nagy kiadásokat megbeszéljük, viszont tartunk saját számlát, hogy szabadon költhessük a pénzünket (ezen sokkal kevesebb van, mint a közös számlán – csak zsebpénztartónak használjuk). Így mindkettőnknek van havi elkölteni valója pókerezésre, vagy cipőkre. Nagy baromságot nem tudunk csinálni, mert annyi pénz nincs külön, és egymás idegeire sem megyünk. Ha együtt élünk, a közös kassza kötelező, különben nem együtt élésnek, hanem egymás mellett élésnek hívnák – de azért nem szabad átesni a malacpersely túloldalára."

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!