"A belassult, ingerszegény hétköznapokat a féktelen koncertezések váltották fel." - interjú a Follow the Flow zenekarral

Nemrég fejezték be második nagylemezüket és előttük áll egy óriási lemezbemutató koncert is, amelyre szeptember 17-én kerül sor. Másokkal ellentétben pedig nem félnek tervezni, ugyanis 2022-ben már a harmadik lemezükről szeretnének nekünk mesélni.

2016-ban alakultatok. Azóta eltelt 5 év és nálatok népszerűbb zenekart keresve sem találni. Ha visszagondoltok az indulásra, mi az első emléketek?

Én ugye nem a kezdetektől vagyok a zenekar része, de a legelső „follows” emlékem az, hogy BLR jön értem munka után a minisztériumba és indulunk stúdiózni, hogy felvegyük a Plátói című dalt. Elég kalandos utunk volt… eső, késő ősz, kanyargós Pilis, de végül megérkeztünk, és elkezdődött a közös munka, soha nem fogom elfelejteni.

Három férfi egy csárdában mennyire fér meg?

Teljes mértékben! Mint a fékek és ellensúlyok rendszere Amerikában. Teljesen mások vagyunk a zenében mégis mindig közös nevezőre jutunk és az élet minden területén kiegészítjük egymást. Ha valaki türelmetlenebb, a másik megoldja higgadtan. Mindent kimondunk egymásnak és ez az egység évről évre egyre jobban működik.

Sok hazai és nemzetközi zenekarnál tartják fontosnak a tagok, hogy ne csak „kollégák” legyenek, hanem igazi család is. Ti hogyan írnátok le a kapcsolatotokat?

Szerintem ez valahol elkerülhetetlen. Az életünk jelentős részét és a legjelentősebb pillanatait együtt töltjük és éljük meg. Így alakul ki közöttünk egy láthatatlan kötelék, ami folyton fejlődik.

Beszéljünk kicsit a zenétekről, hiszen egy nagyon széles közönséget sikerült vele elérnetek. A hiphop, a rap és a pop egyvelegét hozzátok. Tudatosan akartatok ebben a stílusban elindulni vagy egyszerűen csak szerettétek és kész?!

Hármunk stílusa valahol itt a hiphop/pop peremén találkozik. Ez így alakult. Egyik dal sem úgy születik nálunk, hogy ilyen legyen, hanem adott egy hangulat és azt dalba öntjük, ami ezáltal megkapja az érzés stílusjegyeit zenei fordításban, a mi szemüvegünkön keresztül.

A közönségetek rajong a dalszövegeitekért, amelyek mindig nagy kíváncsiságot ébresztenek az emberekben. Pontosabban azt, hogy honnan merítitek az inspirációt?

A múltunkból, a mindennapokból, egy éppen átélt élményből.

A pandémia sok zenekar számára volt szünet. Kinek így, kinek úgy…. Nektek hogy telt? Mit tanultatok?

Mindenkinek szembe kellett néznie az aktuális lelkiállapotával, a félelmeivel. Azt hiszem mindenki megélt hatalmas hullámvölgyeket. Mi szerencsére ezt többnyire zenévé tudtuk konvertálni. A jövő héten megjelenő „Ég és föld” című nagylemezünk korongján egyértelműen kirajzolódik a Covid-19 ujjlenyomata.

Az idei évben olyan, mintha minden éltre kelt volna. Hogyan telt a nyár?

A belassult, ingerszegény hétköznapokat a féktelen koncertezések váltották fel. Tömegek, fények, az idegrendszerünk az első 2-3 hétben csak pislogott, az enyém legalábbis mindenképp. Talán 11 koncertnél jártunk, amikor számot vetettem, mert minimum 30-nak éreztem. A napokban kezdtem el teljesen visszaszokni. Épp jókor, mert most 4-et megyünk zsinórban és a hét utolsó napján már a 23. alkalommal állhatunk idén a színpadra.

Már csak pár hét és itt az ősz. Meséljetek, milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Most fejeztük be a 2. lemezt, 17-én lemezbemutató koncertünk lesz a Budapest Parkban, amire nagyon készülünk, szóval ebben élünk most nagyon. Szerintem októberben majd elindulnak az ötletelgetések a 3. lemez tematikáját illetően, de én még közben befejezem az első szóló lemezem munkálatait, ami remélhetőleg még év végén napvilágot lát majd. Aztán gőzerővel vágunk neki annak a 2022-nek, amitől azt reméljük, hogy legalább olyan tud majd lenni végre, mint 2019.

Most pedig jöjjön a JOY szerkesztőségének kedvenc száma a fiúktól:

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!