A megcsalás lélektana

A megcsalás témája úgy érzem egy nagyon meghatározó dolog a világban. Még kategorizáljuk is az embereket, hogy ki az, aki csalt már meg valakit, ki az, aki nem, ki az, akit csaltak már meg és ki az, akivel csaltak meg valakit. Nemes egyszerűséggel cetliket tűzünk az emberekre. Nagyon fontosnak érzem ezt a témát, hiszen bárki áldozat lehet, és bárki félreléphet. De hogy mit-miért, azt máris kifejtem.

Alapvetően úgy gondolom, hogy a férfiak azok, akik többször félrelépnek életük során. De ahogy harcolnak a nők az egyenjogúság felé, úgy ebbe az útba valahogy ez is beletartozik. Azaz egyre több nő lép félre. Hogy igenis ők is megtehetik, ha már annyi férfi kihasználta őket.

De kérdem én: helyes hozzáállás ez? Ez a követendő példa? Ez a trend?! Sodródunk az árral és sutba dobjuk az értékrendünket? Hol az erkölcs? Hol a lelkiismeret? Az emberek ennyire lelketlenek és szívtelenek lennének?!. Ki tudja.. Nekem erről az egészről eléggé sajátos véleményem van - maximálisan elítélem ugyanis a megcsalás mindenféle módját.

Úgy érzem, ha egy ember elkötelezi magát egy másik ember iránt, akkor meg kell tisztelnie legalább annyival, hogy nem csalja meg. Nem tart szeretőt, és nem lesz másnak a szeretője. Ez nem helyes. Vannak szabályok, amik a lelkünk szabályai. Ez is az. És a lélek az a mi sajátosságunk. Csak mi érezzük, csak mi gyógyíthatjuk meg, és csak mi szabályozhatjuk, hogy mit is bír elviselni a mai életvitelből. Hiszen annyi, de annyi negatívumot hordozunk benne, akár csak a világ dolgairól, hogy igazán sérülékennyé tud válni. A lelkünk kényes. Kényes a mások miatti érzelmekre. Ha valakit megszeretünk, azzal a lelkünket nyitjuk meg és tárva is hagyjuk a megszeretett személynek. És mindig csak reménykedünk, hogy a megfelelő személynek. Tulajdonképpen a bizalmon alapszik minden.

Itt is a kulcsszó: BIZALOM.
A félrelépések fő mozgatórugója - ha nincs jelen a bizalom, joggal feltételezhetjük a megcsalást. Ha jelen van emellett a feltételezés mellett próbálunk elmenni. Elfutni. Pedig bizony egy bizalmas kapcsolatban is lehet megcsalás.

TUDUNK-E OLYAN EMBERBEN MEGBÍZNI, AKIRŐL TUDJUK, HOGY MÁR CSALT MEG VALAKIT?

Nálam a válasz az egy erős talán. A mérlegnek két oldala van ebben az esetben. Van a rossz oldala, ami azt takarja, hogy aki bizony egyszer megtette az többször is megteszi. És van a kevésbé rossz oldala, ami pedig az, hogy mindenki hibázhat. Mindenki tévedhet. Mindenki keresgélheti az igazit, csak azt tiszta játszmával tegye, és ne kapcsolatban/házasságban ugyebár. Saját boldogságunk megtalálása a fő cél, és valahol elhiszem, hogy van, aki kísérletezgetni próbál. De mégis, a párkapcsolat/házasság két félről szól. Két ember közös boldogságáról, ahol a saját önző boldogságunkat néha félre lehet tenni, a másik fél érdekében.
A párkapcsolat az egyik olyan terület az életben, ahol a legtöbb szépséget, de a legtöbb kihívást és problémát is megtapasztalhatjuk, s éppen ezért, ahol személyiségünk a legtöbbet fejlődhet. Az őszinteség nem csak azt jelenti, hogy a másikhoz őszinték vagyunk, magunkhoz is őszintéknek kell lennünk!

DE HOL IS KEZDŐDIK A MEGCSALÁS?

Egy ölelésnél? Egy puszinál? Egy lájkkal a Facebookon? Esetleg a közösségi médiákban kezdeményezett beszélgetésektől? Egy Tinder regisztrációtól? Egy csóktól? Vagy csak a többi testi kontextustól?

Véleményem szerint egy csók az, ami már igazán komolyan vehető megcsalás. Bár, hogy őszinte legyek a félrelépésre egyre több internetes platform ad lehetőséget. A 21. század pokla és egyben segítője.

Egyre több lelki megcsalásról hallok, ami azt takarja, hogy hiába nem találkozik a két fél, mégis együtt töltik az egész napjukat egy chat ablakkal karöltve. És legyen annak a 2 félnek barátja/barátnője/felesége/férje a tudtukon kívül csalják meg egymást. Hiszen, ha éjjel-nappal megy az üzenetküldés, egy kapcsolatban lévő ember és nem a párja között, akkor az azért nagyon nem egészséges. Itt elkezdődött már a lelki kötődés, ami könnyen elfajulhat, és intenzív érzelmekké válhat. Na meg persze nagyon könnyen lebukhat a párja előtt.

Hiszen elég csak a telefonját bekapcsolva hagyni, a másik félnek rápillantania a képernyőre - és máris megtörténhet a baj. Mehet a féltékenykedés, a hiszti, a szócsaták aztán a végére jön a tiltás. De hogy melyik fél lesz a kirekesztett, azt csakis a veszekedés kimeneteléből fakadhat. Persze lehet ezt nagyon lazán is kezelni, és megbeszélni, de ezt csak bizalommal lehet kivitelezni. Ahogy észreveszem, ez a magánszférás megcsalás egyre elterjedtebb, és egyre nagyobb problémákat okoz a kapcsolatokban. És sajnos ebben nagy szerepet játszik a média is. Egyre több olyan műsor van, amiben mindennapos a hűtlenség, és egyre több olyan újságcikk, ami még talán erre bátorítani is próbál. Rendkívül helytelennek tartom ezeket a megnyilvánulásokat.

MI AZ OKA A MEGCSALÁSOKNAK?

Leginkább a személyiség éretlensége. A kalandvágyó, az elkötelezettséget nem viselő, felelősséget vállalni nem tudó egyéneknél fordul elő. A gyenge embereknél, akik nem tudnak kitartani az elvek és normák mellett. Akik nem akarnak megfelelni ennek és lázadnak. Ennek számos jele van, amit nem árt a párválasztásnál megfigyelni, majd messze elkerülni. Ilyenek a bizonytalanság, döntésképtelenség, alacsony stressztűrő képesség, felületesség, gyenge önbizalom, kitartás hiánya, rövid távú gondolkodás.

Árulkodó jel, ha egy férfi, vagy nő gyakran változtatja véleményét, nem tud elköteleződni egy szakma, érdeklődés irányába, nehezen viseli a feszültségeket, leértékeli magát, nem tudja késleltetni igényeit, vágyait. Ezek a tulajdonságok gyakran hűtlenséghez vezetnek, hiszen az illető nem tud alkalmazkodni, elköteleződni és a bizonytalanság tengerében lubickol. Könnyebben elcsábítható, csak a folyamatos hódítások elégíthetik ki gyenge önbizalmának vágyait, ha valamit nem kap meg, azt máshol keresi.

A férfi inkább testben hűtlen, a nő inkább lélekben. A férfiaknak kalandjuk van, a nőknek viszonyuk. Sok oka lehet annak, hogy egy párkapcsolatban nem csak két fél vesz részt. A fásultság, a félreértések végtelen mezeje, a szexualitás hiánya vagy éppen nem megfelelő működése.

A nők jóval emocionálisabbak a férfiaknál. Emiatt ők teljesen máshogy élik meg a megcsalást, mint egy férfi. Van az Igazából szerelem című film, amiben elhangzik egy párbeszéd egy házaspár között, ami talán a legjobban mutatja be azt, hogy egy nő, hogyan is vélekedik erről.

„- Mondd csak, ha az én helyzetemben lennél, mit tennél?
– Milyen helyzetben?
– Képzeld el, hogy a férjed vett egy arany nyakláncot, de másnak adta oda Karácsonyra. Vajon várakoznál, hogy kiderüljön, hogy csak egy nyaklánc, vagy pedig szex és nyaklánc, vagy a legrosszabb – nyaklánc és szerelem. Maradnál, tudva, hogy az élet mindig rosszabb lesz, vagy otthagynád az egészet.
– Istenem. Nagyon rosszul tettem. Bolond voltam.
– Belőlem is bolondot csináltál. Az egész életemet tetted bolonddá.”

Belénk, nőkbe nevelte a média és a társadalom azt a mondatot, hogy a férfiak csak hazudni tudnak. Kérdem én, helyes ez a megközelítés?! Minden ember más és más, minden férfi más, minden férfi tud változni, ha van kiért. Hiába klisé, de ez így van. Hiszen mi van akkor, ha adott férfi temperamentuma, viselkedése ugyanazt hozta ki eddigi partnereiből? Féltékenységet, dühöt, közömbösséget stb. Ennek következményeképp a férfi félrelép, mert bár szereti párját, nem akarja elveszíteni, de mégsem tud mit kezdeni a problémákkal. Úgy vélem, minden férfinak eljön az életébe az a megfelelő nő, akiért „odavan”, becsül és tisztel, és aki –itt jön a lényeg- tudja kezelni őt. Az átlagostól eltérő reakcióit, úgymond aki másképp reagálja le a pasi viselkedését, mint az átlag.

Az érzelmileg labilisabb, kiegyensúlyozatlan személyek óhatatlanul elkezdenek vonzani egymáshoz. Ezek azok a tipikus esetek amik azzal a mondattal végződnek, hogy „nem tudom miért tette(m), hiszen minden rendben volt a kapcsolatban.” Nagyon nehezen hiszem, hogy ezt tényleg meg tudja tenni az, aki kapcsolatban él. Az ilyen érzelmi gyengeségű emberek miatt mennek tönkre a házasságok és egyben gyermeki életek tömkelegei. Hiszen az a gyerek, ahol válnak a szülők, az már sosem kaphatja meg azt az igazi szerető és teljes gyermekkort. Felelőtlenség és a világ egyik legundorítóbb dolga gyermek mellett bármilyen formában is félrelépni. Egy piciny lélek hasad ilyenkor szét, ami sosem lesz utána a régi. Ráadásul, akinek akár csak az egyik szülője hűtlen volt, könnyebben válik maga is hűtlenné. Vagy éppen ő ítéli el a legradikálisabban ezt.

HELYREHOZHATÓ? Mindent meg lehet javítani, ami elromlik, ha az akarat is a javítás mellett dönt. Felnőttként a hisztérikus rohamok, a düh és a becsapottság és megaláztatás érzése után lehet mérlegelni. Reálisan kell érezni és látni. Időt kell hagyni, hiszen a megbékélés igazán kemény munkát és sok erőfeszítést vehet igénybe, akár megcsaltnak, akár a csaló szempontjából. Nem lehet menekülni a problémák elől a végtelenségig, mindig egy vadiúj kapcsolatba. Rettentő nehéz megfelelő társat találni- főleg, ha amiatt ment tönkre egy kapcsolat, mert az illető hazudott magának és a párjának is az egész kapcsolatot illetően. Én attól tartok, ha megcsalás történt, bármilyen jelentéktelen is volt, többé már nem ugyanarról a kapcsolatról beszélünk, még ha úgy is tűnik, a dolgok visszakerültek a régi kerékvágásba. De! Tehetünk azért, hogy új kapcsolatunkban ne váljunk ismét megcsalt áldozattá.

Hogy tetszett?

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!