Hien élménybeszámolója álmai sulijáról, a Berklee-ről

Nyolc hét telt el azóta,hogy Bostonba költöztem. Mostanra fogtam fel,hogy itt vagyok, és hogy életem eddigi legnagyobb mérföldkövéhez érkeztem. Azon gondolkodtam,hogy vajon mit szóltam volna ahhoz 6 évesen,amikor elkezdtem zongorázni és hegedülni Sopronban, ha valaki azt mondja nekem,hogy a világ legjobb zenei egyetemére fogok járni Amerikában. Biztos,hogy nem gondoltam volna.

Most egy olyan periódusában vagyok az akklimatizálódásnak,hogy annyi minden történik, annyi lehetőség van itt,hogy nem tudom megemészteni, nem tudok választani. Abban viszont biztos vagyok, hogy az utamon vagyok, ez a lehető legjobb helyen számomra.

Az első hét arról szólt,hogy megismerjük a sulistársainkat, az egyetemet és Bostont. Rengeteg program volt: előadás, piknik, koncert, jamelés, buli.

Az első szemesztert kollégiumban töltöm, ami először nagyon szokatlan volt, de aztán rájöttem, hogy nagyon jó választás volt, mert egyből egy közösség szerves részéve váltam, és sokkal könnyebben összebarátkoztam az emberekkel. Minden este megy a közös zenélés a koli földszinti próbatermeiben. Ingyen használhatjuk a suli konditermét és a dollármilliókat érő stúdióját.

Az elején nagyon aggasztott az, hogy nem tudom minden egyes árnyalatát kifejezni a személyiségemnek az angolomon keresztül, aztán rájöttem, hogy zenészekkel vagyok körülvéve, és egyik nyelv se tud annyi mindent kifejezni és összekötni embereket, mint a zene. Valóban működik, ugyanis mindenkinek a legigazibb oldalát mutatja meg.

Voltunk a Boston calling fesztiválon, ami Boston legnagyobb indie zenei fesztiválja. Hihetetlen, hogy milyen kicsi a világ. Leültünk a fesztivál közepén egy random helyre a földön és sikerült egy magyar lány elé ülnöm, akivel csomó közös ismerősöm van.

A tanáraim nagyon inspirálóak, mindegyik igazi egyéniség. Rengeteg tanárnak itt aktív karrierje van amellett, hogy tanítanak.

Sokan kérdezik azt, hogy milyen óráink vannak. Következő szemeszterben fogunk szakosodni, egyelőre mindenki nagyjából ugyanazt tanulja. A zenei oktatás mellett tényleg a zeneiparra készít fel a Berklee. Vannak bizonyos tantárgyak, amelyek olyan készségeinket fejlesztik, amivel pl. jobban tudjuk képviselni magunkat mint művészek, meglátjuk jobban nemcsak a saját erősségeinket, de másokét is. Összességében azt érzem, hogy megtanítják, hogyan használjuk az erősségeinket, ahelyett hogy arra fókuszálnának, mik a hibáink és mi az, amit ne csináljunk. Ki akarják hozni az egyediségünket, egyéniségünket.

Van egy olyan órám,hogy Writing and Communication, ahol rendszeresen csinálunk egy olyan gyakorlatot, aminek freewriting a neve. Ez annyit takar,hogy írnunk kell folyamatosan akármiről sok ideig, arra törekedve, hogy nem szakad meg a gondolatmenetünk. Ez a kreativitásunkat nyitja meg, hogy egy dalírásnál vagy brainstormingnál minél akadálymentesebben tudjunk eljutni a nagy ötletekhez.Nagyon hasznos még a Music business óránkon pedig az amerikai zenei bizniszt elemezzük. Az Ensemble óránk pedig a zenekari gyakorlatról szól, ami azt jelenti, hogy egy zenekart alkotva játszhatunk különböző diákokkal. Minden szemeszternél új stílust választhatunk. Többszáz ensemble van: Jimmi Hendrix, Beatles, keleti folk, gospel, indierock, afrikai törzsi zene, musical, techno... Tényleg minden,amit el tudtok képzelni. Annyira sok minden érdekel itt is,hogy nem tudok választani a sok közül. Music Technology órán pedig megtanuljuk kezelni a különböző zeneszerkesztő szoftvereket,hogy kész zeneszámokat is el tudjunk készíteni. Rendszeresen kapunk olyan házikat,hogy egy dalt újra kell hangszerelni, készíteni kell egy új dalrészletet.

Nagyon élvezem, hogy tele van a város egyetemistákkal, Bostonban a legegyetemistásabb város egészAmerikában. Rengetegféle ember van itt és szellemileg nagyon válogatottak, hisz a világ legjobb egyetemei közül sokat megtalálunk itt: Harvard, MIT, Berklee, Boston University, Northeastern University, Massachusetts College of Art and Design... Az egyetemi házibulik pedig pont ugyanolyanok ,mint a filmekben. Piros műanyagpoharak, tetőterasz, emberek a világ különböző pontjairól.

Szandra barátnőmnek,aki szintén itt van a Berkleen, volt egy koncertje itt a suliban. Meghívott énekelni p dal erejéig. Rengeteg bostoni magyar eljött, jó volt magyar szavakat hallani újra és zenekarral színpadon állni. Megismerkedtem pár magyarral itt, akik a Logmeinnél dolgoznak,ami egy magyar cég.

A Berklee-s diákok tarthatnak önálló esteket. Több koncerthelyszíne is van az iskolának, automatikusan készítenek róla egy szép felvételt is. Az én koncertem augusztus elején lesz. Megtaláltam a zenekar tagjait is, akik főleg a baráti társaságomból vannak.

Rengeteg Berklees utcazenész csak úgy kedvtelésből.

Volt a PRIDE-nak egy nagy szabadtéri bulija, ahova Romhányi Áronnal mentem, aki az első dalomat írta, a Túl Szépet.

Ha szeretnél olvasni további élményeimről, kövesd a beszámolóimat itt a JOY.hu-n!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!